Fitalok a küzdőtéren

orábban egy rövid interjúra invitáltuk Tóth Patrikot, amikor aláírta szerződését klubunknál. Most az edzőtábor második hetében kicsit arról beszélgettünk, hogy mikor kezdett futballozni, illetve hogyan érzi magát a csapattal Belgiumban.

Három éves koromban kezdtem el futballozni és már akkor kiderült, hogy ez is lesz az a pálya, amin elindulok – kezdte Patrik. – Mindig is szerettem elöl játszani, ezért a csatár poszt áll hozzám a legközelebb. Legelőször a Pénzügyőr Zuglóban fociztam, amely igen erős utánpótlás nevelés terén, hiszen számos csapattársam került fel NB1 vagy NB2 szintre, amely jó statisztikának mondható. Több csapatban is megfordultam, és az elsődleges szempont, ami alapján egy-egy csapathoz csatlakoztam az az volt, hogy mindig jó edző kezei között tudjak dolgozni. Fontosnak tartom a fejlődést, a folyamatos tréninget, hogy az ember sose hagyja abba azt, amit elkezdett, és mindig törekedjen arra, hogy azt tökéletesítse, finomítsa. Úgy érzem, hogy Újpesten lettem igazán az a játékos, aki mindig is szerettem volna lenni, most pedig nagyon hálás vagyok azért a lehetőségért, hogy a felnőttek között is lehetőséget kaphatok.

Az edzőtábor második hetében már igen fáradtak a játékosok, hiszen minden nap komoly edzéseken vesznek részt, mégis látni, hogy a lelkesedés egy pillanatra sem hagyott alá.

Nagyon jó társaság jött össze most Újpesten, úgy érzem, hogy ebben igazán erős volt mindig is ez a klub, olyan kiváló embereket hoz össze, akik tényleg le akarnak valamit tenni az asztalra. Napról-napra egyre jobb a hangulat még a fárasztó edzőtábor ellenére is, illetve annak ellenére, hogy sokáig összezárva tartani ennyi pasit azért kockázatos. De persze a viccet félretéve jól kijövünk egymással, és még egyszer nem győzöm hangsúlyozni, nagyon hálás vagyok, hogy itt lehetek.

A felkészülés során csatlakozott hozzánk Pávkovics Bence, aki mind az edzéseken, mind az edzőmérkőzéseken a felnőtt csapattal készül a bajnokságra. Bence lehetőséget kapott a Gent elleni mérkőzésen is, az edző elégedetten nyugtázta játékát, de természetesen Bence elmondása szerint még van bőven javítani és fejleszteni való.

Patrikkal ellentétben én egy évvel később, négy évesen kezdtem focizni, azt mondhatjuk, hogy karrieremet a Mohácsi TE berkein belül indítottam el. Tizenegy és fél évesen a PVSK-hoz kerültem, ahol fél évet töltöttem el. Ezután Pécsre kerültem, három éves szerződéssel nemsokára a korosztályos válogatottban is lehetőséget kaptam. Nem telt bele sok idő, és már Budapesten edzettem, ugyanis 2011-ben leigazolt az MTK három évre. A Sándor Károly Akadémián készültem, amikor történt egy súlyosabb bokasérülés, ezután döntöttem úgy, hogy visszamegyek a PMFC-hez, ahol egészen az U21-es korosztályig futballoztam. Fel is kerültem volna a felnőtt csapatba, azonban a bokasérülés meggátolt ebben. Az első félévem igencsak nehézre sikerült, mert a műtétből lábadoztam, de a kemény munkának végül meg lett a gyümölcse, mert sikerült magamat beverekedni a felnőtt csapatba. Személyesen a vezetőedzőtől kaptam a meghívót a nagyokhoz, hogy az utolsó félévemet játsszam a felnőtt keretben, rendkívül jó közösség alakult ki Pécsen és nagyon sajnálom, ami a klubbal történt. Szerencsésnek érzem magam ugyanakkor, mert Újpesten sikerült megtalálnom azt a csapatot, ahol sokat tudok majd fejlődni, nem csak a szakmai stáb végez kiváló munkát, de maga a közösség is olyan erős és olyan hatással van mindenkire, hogy itt nehéz nem beilleszkedni. Remélem, hogy játékommal sikerül kivívnom a közönség és a többiek elismerését.

Kép és szöveg: ujpestfc.hu

Címkék: felkészülés
http://ujpestfigyelo.blogstar.hu/./pages/ujpestfigyelo/contents/blog/14018/pics/lead_800x600.jpg
felkészülés
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?